Települési Környezetvédelmi Program

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §-a rendelkezik Környezetvédelmi Program készítéséről és rendszeres, legalább kétévente történő felülvizsgálatát írja elő az önkormányzatok számára. Több település is készíthet közös Programot.

A Program egyebek mellett az adott település stratégia dokumentuma a Településrendezési Tervhez és a Fenntarthatósági Programhoz hasonlóan.

A települési programok készítésének célja a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, valamint a megyei programokban meghatározott feladatok helyi érvényesítése, a jó környezetállapot megőrzése és a települési környezeti problémák és konfliktusok operatív kezelése.

Az 1995. évi LIII. törvény 48/A § (2) alapján a környezetvédelmi tervezés során az alacsonyabb szintű területi terveket a magasabb szintű területi környezetvédelmi tervekkel össze kell hangolni. A program készítésének és felülvizsgálatának egyik célja települési program célkitűzéseinek összehangolása a megyei és országos tervek célkitűzéseivel. A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a települési környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell:

  • a légszennyezettség-csökkentési intézkedési Programmal, valamint a légszennyezéssel,
  • a zaj és rezgés elleni védelemmel,
  • a zöldfelület-gazdálkodással,
  • a települési környezet és a közterületek tisztaságával,
  • az ivóvízellátással,
  • a települési csapadékvíz-gazdálkodással,
  • a kommunális szennyvízkezeléssel,
  • a településihulladék-gazdálkodással,
  • az energiagazdálkodással,
  • a közlekedés- és szállításszervezéssel,
  • a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

A törvény alapján a települési környezetvédelmi Program – a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – tartalmazhatja továbbá,

  • a területhasználattal,
  • a földtani képződmények védelmével,
  • a talaj, illetve termőföld védelmével,
  • a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
  • a rekultivációval és rehabilitációval,
  • a természet- és tájvédelemmel,
  • az épített környezet védelmével,
  • az ár- és belvízgazdálkodással,
  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
  • a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

Természetvédelmi engedélyezés

Az eljárás menete:

1. Nemzeti Park Igazgatóság bevonása

A természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a feladatkörét és a működési területét érinti.

2. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatóságot az eljárásba nem kell bevonni.

Az engedélykérelem általános tartalmi követelményei
• a kérelmező neve, elérhetősége;
• a kérelmezett tevékenység végzésének helyszíne település, helyrajzi szám (Mindig kötelező megadni!), házszám megjelölésével;
• tulajdoni lap másolat a kérelmezett tevékenység helyszínéről – a másolat készülhet nem hiteles példányról is;
• amennyiben nem a kérelmező tulajdonában van az ingatlan az ingatan hozzájárulása a tevékenység folytatásához;
• a tevékenységgel érintett terület kiterjedése helyrajzi számonkénti bontásban;
• a kérelmezett tevékenység megnevezése;
• a kérelmezett tevékenység végzésének tervezett időpontja, időtartama.

Telepengedélyezés

Ennek a típusú engedélyezésnek menetét az úgynevezett 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) tartalmazza. Telepengedélyezési eljárások kapcsán megkülönböztetünk:
• Bejelentéshez kötött ipari tevékenység bejelentését
• Ipari tevékenység végzőjének bejelentése kapcsán a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásról történő bejelentést
• Telepengedély kiadására irányuló kérelem beadását

A telepengedély-köteles tevékenységeket a rendelet 1. számú melléklete-, a bejelentés-köteles tevékenységeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Bejelentés-köteles tevékenységek esetén a vonatkozó rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványt kell benyújtani a területileg illetékes jegyzőhöz, ez esetben nem szükséges környezetvédelmi tervfejezetet készíteni.

A telepengedély (telephely-engedély) köteles tevékenység esetén a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványt kell benyújtani a területileg illetékes jegyzőhöz.

A telepengedély-kérelemnek része kell legyen a környezetvédelmi tervfejezet.

2013. évtől az alábbi hulladékkezelési tevékenységek folytatásához is szükséges telepengedélyt beszerezni:
• nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása,
• veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása.