A környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket ad, minden olyan gazdasági tevékenységet végző személynek (üzemeltetőnek), aki zajt okoz, és ezzel a védendő környezetet, és a hatásterületen élőket zavarja. Például: kis -és nagykereskedelmi, -vendéglátó, -sport, -szórakoztató, üzemi és -szabadidős tevékenységek, épületek építése, egyéb létesítmények, berendezések stb. vonatkozásában.

A zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben teljesüljenek a jogszabályban előírt zaj- és rezgésvédelmi követelmények (megelőzés).

A követelmények az egységes környezethasználati engedélyben, szakhatósági hozzájárulásban vagy szakkérdés vizsgálata esetén az engedélyben kerülnek megállapításra.

Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén az üzemeltető köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a hatásterületen van védendő létesítmény, kivéve, ha a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet alapján felmentést kap.

A zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben teljesüljenek a jogszabályban előírt zaj- és rezgésvédelmi követelmények (Megelőzés).

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése a) pontja alapján a kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető.

A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése: A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.