Előzetes konzultációt lehet kezdeményezni a környezetvédelmi hatóságnál, ha Ön olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a) az 1. számú mellékletében szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletében egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletében szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.

Az előzetes konzultáció célja, hogy környezethasználóként a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet- és természetvédelmi, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelem dokumentációjának összeállítását segítő írásos véleményt kapjon. További célja, hogy a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. A vélemény kialakítása érdekében a 12. számú melléklet szerinti közigazgatási szerveket kell megkeresni, kivéve, ha a környezet- és természetvédelmi szakkérdések, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálata ugyanazon szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

A kérelemhez csatolni kell a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

Fontos! Nincs hatósági eljárás, nem kell döntést hozni, és ebből kifolyólag nincs jogorvoslat!

A hatóság közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a környezetvédelmi és természetvédelmi véleménnyel együtt a környezethasználó részére megküldi.

A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a környezetvédelmi hatóság határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.

A konzultáció időtartama során a hatóság a keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel az illetékes hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőnél biztosított.

A környezethasználó („az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a környezetnek, vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység megvalósítását tervezi”) előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a) a 3. számú mellékletében szerepel, vagy

b) a 2. és 3. számú mellékletében egyaránt szerepel,

c) összetartozó tevékenységnek minősül és a 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.

A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárás nélkül környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

Az eljárás menete:

1. Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása:
Az eljárás során a hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel a hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőinél biztosított.

2. Közmeghallgatás (szükség esetén)

3. A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása:
A hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében – megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit.
4. Szakkérdések vizsgálata:
A hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megállapított szakkérdéseket vizsgálja: pl. természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme, zajellenőrzés, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, kulturális örökség védelme, termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem.

5. Szakhatóság bevonása:
Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.

Az ügyben a hatóság döntése az alábbiakra vonatkozhat:

• Felmerült-e kizáró ok a kérelemben foglalt tevékenységre vonatkozóan?
• Kell-e környezeti hatásvizsgálati/egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatni?
• Szükséges-e egyéb környezethasználati, vagy természetvédelmi engedély a tevékenység megkezdéséhez?

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le, ha a környezethasználó kéri összevont eljárás lefolytatását.

A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.

A kérelemhez csatolni kell a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

Az eljárás menete:

1. Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása:

Az eljárás során a hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel a hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőinél biztosított.

2. Közmeghallgatás

A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása:

A hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásban – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében – megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit.

3. Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megállapított szakkérdéseket vizsgálja: pl. természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme, zajellenőrzés, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, kulturális örökség védelme, termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem.

4. Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.

A szabályzat tartalmi követelményeit a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet határozza meg.

Az eljárás során a hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatóságot az eljárásba nem kell bevonni.

A környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését a hatóság rendeli el az alábbi esetekben:

• Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni.
• A környezeti hatásvizsgálat során kiadott környezetvédelmi engedély érvényességi idejének lejártakor a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
• Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A § (4) bekezdés alapján, felül kell vizsgálni.
• A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező létesítményre vonatkozóan:
  • A kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határérték megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani
  • a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,
  • a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.
  • az elérhető legjobb technológia használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását.

Környezetvédelmi felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek minősül valamely – környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítési munka végzése.

Érdekelt a meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják.

Környezetvédelmi felülvizsgálatot

• az a természetes személy végezhet, aki a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján szakértői tevékenység végzésére jogosult, illetve
• az a gazdálkodó szervezet, amelynek külön jogszabály szerint szakértői tevékenység végzésére jogosult tagja vagy alkalmazottja a környezetvédelmi felülvizsgálatban részt vesz.

A környezethasználó felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.

Két féle környezetvédelmi felülvizsgálatot különböztethet meg, úgy mint:

– teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat,

– részleges környezetvédelmi felülvizsgálat.

A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezeti elemek teljes spektrumát lefedi a környezetvédelmi felülvizsgálat (általános eset).

A részleges környezetvédelmi felülvizsgálat célja az adott üzem egy kiválasztott környezeti elemre gyakorolt hatásának felderítése, vagy az adott elem szűk környezetben való állapotának megismerése (speciális eset).

A környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye alapján az engedélykérelmet:

• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 75. § (1) és (2) bekezdésében,
• a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 7. § (1), (3) bekezdésében és a 2. számú mellékletében, valamint
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó létesítmények esetén a Korm. rendeletben

felsorolt tartalmi követelmények szerint kell összeállítani.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le, ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását.

A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.

Az eljárás menete:

1./ Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása:

Az eljárás során a hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel a hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőinél biztosított.

2./ Közmeghallgatás (környezeti hatásvizsgálati eljárással összevont eljárás esetén)

3./ A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása:

A hatóság az eljárásban – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében – megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit.

4./ Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megállapított szakkérdéseket vizsgálja: pl. természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme, zajellenőrzés, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, kulturális örökség védelme, termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem

5./ Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.

A kérelemhez csatolni kell a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a környezethasználó egy alkalommal alapállapot-jelentést köteles készíteni és benyújtani a hatóság részére, amelynek tartalmaznia kell a földtani közeg és a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal való szennyezettségére vonatkozó információkat.

Ezt abban az esetben kell megtenni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a vonatkozó felszín alatti vízvédelmi rendelet [219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a környezetvédelmi hatóság birtokában.

Az alapállapot-jelentést az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez-, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálathoz csatolva kell benyújtani. Az alapállapot-jelentés fogalmának jelentése a földtani közeg és a felszín alatti vizek veszélyes anyagok általi szennyeződésének mértékére vonatkozó információ. Az alapállapot-jelentést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. számú mellékletében meghatározott tartalommal, az Európai Bizottság által kidolgozott útmutató figyelembevételével kell elkészíteni. Az alapállapot-jelentés két fő részből áll:

• A terület korábbi és további használatának bemutatása;
• A felszín alatti vizek, a földtani közeg állapotának bemutatása (amely elkészítése indoklással mellőzhető, ha a területen korábban végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget).

Amennyiben Ön érdekelt – a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 73-76. §-ok megfelelő alkalmazásával – saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet). A kérelmére azt az illetékes kormányhivatal jóváhagyja. Amennyiben a tárgyi ügy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, az eljárásra az általánostól eltérő szabályok vonatkoz(hat)nak. Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló FM rendelet 1. számú mellékletének vonatkozó pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A befizetésről szóló bizonylatot a kérelem benyújtásával egyidejűleg az illetékes kormányhivatal részére meg kell küldeni.

1) A kérelem kötelező tartalma: az ügyfélnek és a képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, és – amennyiben rendelkezésre állnak – egyedi környezetvédelmi azonosító adatok. A kérelmet a kérelmező eredeti aláírásával kell ellátni.

2) A minősített adatot, illetve az üzleti titok meg kell jelölni (és külön iratban kell csatolni).

3) A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja (Általános adatok címszó alatt) további adatokat megadását rögzíti. Összefoglalva: a dokumentációt az 1995. évi LIII. törvény 77. §-a szerint a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, így az a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. sz. mellékletében és az 1995. évi LIII. törvény 75. §-ában megadott tartalom szerint épülhet fel.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény [továbbiakban: Cstv.] 31. § (1) bekezdés c) pontja rendelkezése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.

A nyilatkozatot a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó, a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes környezetvédelmi hatóság számára adja meg. A nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

A végelszámolásra vonatkozó előírások:

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 14. §-a kimondja, hogy „Amennyiben a végelszámoló a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés e) pontja szerint értesíti a környezetvédelmi hatóságot, az értesítést az 1. számú melléklet szerint kell elkészíteni. A végelszámolás során a 3-9. §, valamint a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A nyilatkozattételkor ki kell térni arra, hogy a cégbíróságnál bejegyzett tevékenységi körök közül a cég az elmúlt 5 évben melyiket gyakorolta.

A környezetvédelmi hatóság a nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

A környezeti állapotvizsgálat

A nyilatkozatot elbíráló környezetvédelmi hatóság a gazdálkodó szervezetet környezeti állapotvizsgálatra kötelezheti, ha

a) a telephelyén legalább 20 évre visszamenőleg olyan tevékenység folyt, amelyhez a felszámolás kezdő időpontjában hatályos jogszabályok szerint környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, vagy hulladékkezelési engedély szükséges,

b) a nyilatkozatból, illetve egyéb iratból jelentős környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés állapítható meg.

Az eljárások menete:

1./ Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme.

2./ Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.