Amennyiben tevékenység folytatóként nem végez szennyvízkezelést vagy a szennyvíz-előkezelő ÉME vagy CE minősítéssel rendelkezik – azaz nem vízjogi engedélyköteles -, ott szennyvíz-kibocsátási engedélyben határozza meg a hatóság a kibocsátási határértékeket, abban az esetben ha kommunálistól eltérő közüzemi szennyvízcsatornába történő szennyvízkibocsátás történik.

A vonatkozó jogszabály alapján meghatározottak szerint ad az illetékes Környezetvédelmi Osztály szennyvíz kibocsátási engedélyt, mely tartalmazza a környezethasználó tevékenységére vonatkozó szennyvíz kibocsátási határértéket.

A szennyvízkibocsátás engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti, melyben állok rendelkezésre.

Önellenőrzési tervet kell készíteni és jóváhagyatni a Hatósággal szennyvízkibocsátás esetén, amennyiben a szennyvízkibocsátás meghaladja a 15 m3/d mennyiséget vagy amennyiben a Hatóság megköveteli. Az önellenőrzési terv a tisztított szennyvíz akkreditált mintavétellel és vizsgálatával, azaz ellenőrzéséről (monitoringjáról) szól. Az önellenőrzési terv elkészítés kapcsán is állok rendelkezésre.

Az köteles Üzemi Kárelhárítási Terv készítésére, aki a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységet végez, ami egyben egységes környezethasználati engedély (ekhe) köteles tevékenység is. Ezen túl az is, akit a Környezetvédelmi Hatóság vagy a Vízügyi Hatóság az általa alkalmazott, a környezetet veszélyeztető technológia miatt erre kötelez. A terv elbírálása az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráskor vagy az ekhe módosításkor történik, illetve önálló eljárásban is történhet. A tervet a környezetvédelmi hatóság határozattal bírálja el. A tervet szükség szerint, de legalább öt évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgált tervet ismét jóváhagyásra benyújtani. Az üzemi terveket a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő vagy tervező készítheti el.

Az eljárás menete:

1. Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme.

2. Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – részt vesz szakhatóságként.

Üzemi kárelhárítási tervek tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza.

A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), a létesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez. Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából is lehet kérelmezni.

A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó – a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott – jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A vízjogi üzemeltetési engedély – az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett – feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.

Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka, vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól – kivéve azt az esetet, ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja– fennmaradási engedélyt kell kérni.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a köz érdekében kármentesítést kell végezni.

A kármentesítéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban szünetelésnek nincs helye.

Kármentesítésre kötelezett, aki a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101-102/A. §-ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik.

Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni.

A kármentesítés szakaszai:

a) tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat;

b) beavatkozás;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követően folytatott monitoring.

A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető.

Az eljárás menete:

1. Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem; hulladékgazdálkodás; levegőtisztaság-védelem; földtani közeg védelme; zajterhelés; a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata; talajvédelem

2. Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt vesz.

A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatok elvégzésére a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a szerinti – az adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő – szakértőt vagy tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell igénybe venni. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.