A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény jogalapjának megfelelően a hulladék kereskedője és közvetítője nyilvántartásba vétel alapján végezheti a tevékenységét. Az eljárás során a hatóság, amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, engedélyezi a hulladék kereskedelmére vagy közvetítésére irányuló tevékenység végzését.

A nyilvántartásba vételt a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről) alapján kell megtenni, melyben állok rendelkezésre.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 62. § (1) bekezdés rendelkezése szerint hulladékgazdálkodási tevékenység a területi környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély alapján végezhető.

A kérelem tartalmi követelményeit a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.

Ha a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelem tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet 1. melléklete szerinti D1-D12 ártalmatlanítási műveletek valamelyikét megelőző D8, D9, D13 vagy D14 előkészítő művelet, vagy a miniszteri rendelet 2. melléklete szerinti R1-R11 hasznosítási műveletek valamelyikét megelőző R12 előkészítő művelet, akkor a kérelemben az adott előkészítő művelet mellett az ahhoz tartozó megfelelő ’E’ azonosító kódot is fel kell tüntetni. Az ártalmatlanítást és a hasznosítást megelőző előkészítő műveletek nem teljes listáját a 2. melléklet tartalmazza.

A hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére irányuló hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a kérelmező szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottja, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján a hulladékgazdálkodás részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el.

Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet rendelkezése szerint a hulladékgyűjtő udvar, üzemi gyűjtőhely, hulladéktároló hely, komposztáló telep, átrakóállomás, válogatómű – mint hulladékgazdálkodási létesítmény – csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

A szabályzat tartalmi követelményeit a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet határozza meg.

Az eljárás során a hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatóságot az eljárásba nem kell bevonni.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 64. § (1) szerint: „Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, akkor – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 8. § szerinti melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről a környezetvédelmi hatóságnak nyilatkozik. A környezetvédelmi hatóság a megfelelés tényét igazolja.”

Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni:

a) további felhasználása biztosított,

b) előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,

c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,

d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és

e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.”

A melléktermékről vezetett nyilvántartásnak a vonatkozó jogszabályban előírtakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a keletkezett/kiszállított melléktermék mennyisége tömeg mértékegységben,
• a kiszállításra/átadásra vonatkozó dokumentumok másolata

A fenti adatokat a hulladékokról vezetett nyilvántartástól elkülönítetten kell vezetni, s a kiszállításokról készült nyilvántartást – lehetőség szerint excel táblázatban – minden évben, március 1-ig az előző évre vonatkozó adatokkal feltöltve csatolni kell.

Az eljárás során a hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme

(Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatóságot nem kell bevonni.)